FIGYELEM! Az 2011/12. tanév új tanulói, valamint szüleik, gondviselőik a TANINFORM ügyviteli rendszerbe regisztrálás után, egy automatikusan küldött levél révén értesülnek az elektronikus napló hozzáférhetőségéről. Ha ez a levél nem érkezik meg az osztályfőnök által jelzett időpontig, akkor a rendszergazda értesítendő. FIGYELEM! HÁROM SIKERTELEN BELÉPÉSI PRÓBÁLKOZÁS UTÁN A RENDSZER BLOKKOL. 15 PERC ELTELTÉVEL LEHET MEGKÍSÉRELNI AZ ISMÉTELT BELÉPÉST - EZ A TANULÓKRA ÉS A SZÜLŐKRE VONATKOZIK. AZ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTAI SZÁMÁRA NINCS LEHETŐSÉG AZ IDŐKIVÁRÁSRA, ESETÜKBEN A RENDSZERSZERGAZDA INTÉZKEDIK A BLOKKOLAS FELOLDÁSÁRÓL. A TANINFORM, és benne a napló, közvetlenül is elérhető www.taninform.hu internetes címen, vagy közvetve innen, a fenti <Belépés> gombra kattintva. Belépési problémák esetén értesítés küldhető, hívható: (Ne a TANINFORM ügyfélszolgálatát keressük ilyenkor!) Berta Lajos informatikai rendszergazda (rg) levél: bertal@freemail.hu telefon: 06 76 327 886, 124-es mellék (munkaidőben) 06 20 397 6380 (7x24h) Skype: berta_lajos (Magyarország, Kecskemét) Néhány szó a TANINFORM-ról (2010. október 5. 10:00) A TANINFORM használatbavételéhez egy számítógépre, internet-kapcsolatra, böngészőprogramra, és speciális munkálatok esetére a Java nevű futtatókörnyezetre van szükség. 1. BELÉPÉS Az internetkapcsolat és a böngésző révén módunkban áll a szolgáltatás webes felületét használni. Először az intézmény OM-azonosítóját (027985) kell megadni a www.taninform.hu oldalon, ekkor a rendszer már tudja, melyik iskola a számunkra kívánatos. Ezután adatvédelmi okokból, hogy mások adatait ne láthassuk, és mások se láthassák a minket érintő adatokat, egy belépési név és egy jelszó párosának helyes megadásával érhetjük el a belépést. Az alkalmazottak, mivel ők az adatok megtekintése mellett az adatok bevitelére, módosítására, törlésére is jogosultak (a maguk területén), a belépéskor szigorúbb elbírálás alá esnek, mint azok, akik csak az adataik megtekintésére jogosultak. Három hibás belépési kísérlet után letiltásra kerülnek, és csak "kézzel" lehetséges a feloldásuk. Tanulók és szülők esetében egy 15 perces késleltetés (blokkolás) lép életbe ilyenkor, és újra próbálkozhatnak. Elvileg lehetséges lenne az alkalmazottaknál foganatosított eljárás esetükben is, de tréfás kedvű tanulók képesek lennének leterhelni az admint azzal, hogy szülők belépési nevét kikövetkeztetve, fals jelszókkal kísérletezve, a blokkolást elérjék. Ezzel az adminnak és az érintett szülőknek számos kellemetlenséget okoznának. Ezért van a negyedórás korlát utáni automatikus feloldás. Ez a késleltetés viszont kellő biztonságot ad az illegális belépésre törekvő eljárások ellen. Az eredeti, elsőként kapott jelszót célszerű lecserélni. ()A rendszer ún. erős jelszót követel: legalább nyolc karakter hosszú legyen, tartalmazzon kis- és nagybetűt (ékezeteseket ne!), számot, s lehetőleg jelentéstartalma ne legyen, ne tartalmazzon mások számára értelmezhető személyes információt - beceneveket, családi évszámokat, stb. 2. AZ INTÉZMÉNY ELEKTRONIKUS MODELLJE Az oktatási folyamat elektronikus követéséhez, könyveléséhez a rendszernek „tudnia” kell, milyen tanítás folyik, ki, kiknek, hol, mikor mit tanít. Ezért számos paraméter rögzítésére van szükség. Elengedhetetlen az oktatási helyiségek megnevezésére. Három területre osztottuk az intézményt: iskolai szárny, kollégiumi szárny, udvari épület. A helyiségek nevei az ezekre utaló betűjellel kezdődnek, ezután az emelet száma következik, majd az utolsó két számjegy az ajtószámot jelöli. o – oktatási/iskolai szárny; k – kollégiumi szárny; u- udvari épület, ill. az udvarról nyiló helyiségek (bolt, klub). Például: o309 – az iskolai (oktatási) oldalon, a harmadik emeleti 9-es helyiségre utal (gépírás terem). Szükség van a tanítók regisztrálására, s többek között arra, hogy ők személy szerint milyen tárgyakat tanítanak, taníthatnak. Szükség van a tanulók lajstromba vételére is, értelemszerűen, akik tudásszomjuk révén kerültek a rendszerbe. A munkarendet, a csengetési rendet is rögzíteni kell. Ezek után a fizikai és emberi feltételek adottak. 3. OKTATÁSSZERVEZÉS Meg kell határozni a tanított tárgyakat is. Jelenleg 149 tantárgyunk van. Ezeket rövidített névvel is el kell látni, hogy egyes táblázatok átláthatóbbak legyenek. És, deklarálni kell az osztályokat. Definiálni kell a tanterveket is, és e tantervek szerint oktatott osztályok pontos óraterveit is tárolni kell (milyen óraszámban tanulják az egyes tárgyakat.) A tanulókat osztályokba kell helyezni, társítani kell hozzájuk az osztályfőnököket. Mivel számos esetben az osztálybeli tanulók eltérő tárgyakat is tanulnak, vagy más szinten oktatják számukra (pl. a nyelvek esetében), ezért szükség van csoportbontásokra is. A csopotokat szintén fel kell tölteni diákokkkal. Ezután következik a tantárgyfelosztás. A tárgyakat oktatni jogosultak összerendelődnek az osztályokkal, a csoportokkal, a tantárgyakkal, és óraszámokkal. Vagyis, a rendszerben meg kell határozni, melyik tanár, melyik csoportnak, milyen tárgyat, heti hány órában tanít. Ezek után már csak azt kell definiálni, hogy mikor és hol lesz az óra megtartva. Erre hivatott az órarend. Ami többféleképpen tölthető fel, valamint olvasható ki. Az oktatási helyiségek szerint, a tanító tanár szerint, vagy pedig osztályok szerint. Ezek alapján könnyedén megállapíthatóak az egyes tantermek foglaltságai, a tanárok időbeosztása, valamint az osztályok órái, s hogy éppen hol vannak, mit csinálnak, ki van velük: az órarendek rubrikái tartalmazzák a tárgy nevét, a tanító tanárt, a helyiséget, és a csoport nevét, a megjelenítési opcióktól függően. 4. AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓ Az elektronikus modell felépítése után működtethető az eletronikus napló. A tanár kiválasztja órarendjéből a kezelni kívánt órát, beírja az óra anyagát, elkönyveli a későket, a hiányzókat, esetleg jegyeket is beír. Az osztályzatok kommentálhatóak – megjegyzés fűzhető hozzájuk -, súlyozhatóak – többet nyom a latban egy témazáró dolgozat jegye mint egy szoralmi feladatra kapott osztályzat. A súlyozást a tantestület egyeztetett elvek alapján végzi. A szaktanár látja a tanuló előremenetelét, a jegyek mellett a pillanatnyi, súlyozott átlagot jelzi a gép. Az osztályfőnök a hiányzásokat elkönyveli, az igazolások tükrében, a rendszer naprakészen kijelzi a az adott tantárgyakhoz tartozó hiányzások számát, valamint az egész éves óraszám és a hiányzott órák arányát, százalékosan. (Egy kritikus értéket ez nem haladhat meg.) 5. ADATBÁNYÁSZAT A rendszer óriási előnye az, hogy minden lényege adat egy helyen van, bármikor, bárhonnan elérhető, természetesen a jogosultsági szinteknek megfelelően. Az adatok lehetnek alapadatok, és lehetnek származtatott adatok, miket az alapadatokból képez a rendszer. Az adatok ötféleképpen kérhetőek le. Az első, a legegyszerűbb eljárás, hogy a menürendszerben bolyongva, a monitorra kerülő adatokat megtekintjük. A második módszer az exportálás, ez azt jelenti, hogy a táblázatos formában tárolt adatokat kérhetünk a rendszertől Excel-táblába, esetlegesen ezen adatokat tovább lehet dolgozni, és saját célra tárolhatjuk is azokat. A harmadik módszer az ún. riport, ez azt jelenti, hogy előre elkészített sablonok szerint jelentéseket készít a rendszer, különböző témákban. Csak néhány egérkattintás az egész. A negyedik módszer a nyomtatványok használata, ez is előre elkészített sablonok alapján történik, a nyomtatványok kitöltendő részeihez szükséges adatokat a rendszer adatbázisából lehet lekérni, mindennemű szöveggépelés nélkül komplett, esztétikus dokumentumok készíthetőek, akár tömegesen is. Például egy egész osztály iskolalátogatási igazolásait az osztályfőnök pillanatok alatt elkészítheti. Az ötödik módszer a statisztikák készíttetése, ez igen összetett kimutatások generálását teszi lehetővé, akár egyénre, osztályra, csoportra, egyebekre bontottan, de természetesen intézményszintű, táblázatos, grafikus számítások is könnyedén lekérhetőek, támogatván a helyzet, a folyamatok áttekinthetőségét, a korrekciók és fejlesztési stratégiák kidolgozását. 6. A JOGOSULTSÁGI MÁTRIX Ez egy bonyolult táblázat, aminek a révén az az egyes felhasználók rendszeren belüli lehetőségei kerülnek meghatározásra. Lézetik egy alapjog, amit minden regisztrált felhasználó megkap, de ez gyakorlatilag csak a belépést biztosítja. A tanulók és szülők joga, az alapjogon felül, hogy a rájuk eső adatokat megtekintsék. Adatmódosításra közvetlenül nincs lehetőségük, így, ha a személyes adatok terén, vagy az osztályzatokkal, a hiányzásokkal kapcsolatban észrevételük van, az osztályfőnököt vagy a szaktanárt kell értesíteni a bejegyzések megváltoztatásához. A tanár írhat be jegyeket, de csak az általa tanított tanulóknak, az általa tanított tárgyból, a saját óráihoz. Az osztályfőnökök ezen felül a tanulók adatait is kezelik, és végzik a napi teendők közé sorolt hiányzások könyvelését is. Az adminisztratív dolgozók elsősorban az alkalmazottak adatainak naprakésszé tartásában dolgoznak. Az iskolatitkárság a tanulók „ügyes-bajos” dolgait kezeli (egyebek mellett), például az iskolalátogatás igazolását tanúsító papír elkészítését, a beiratkozzás, kiiratkozás, vizsgáztatás, versenyeztetés, egyebek folyamatának elektronikus követését. Az intézmény vezetése dönt a napi teendők során például a helyettesítések elrendeléséről, a munkarendváltozásáról (szombati tanítás), a rövidített órákról (változik a csengetési rend), stb., ezeket mind regisztrálni kell a naplóban, mert ezek után lehet csak a helyettesítő órát megtartani (elkönyvelni), szombatra beírni az órákat… És, természetesen a vezetés tagjai láthatják a statisztikákat is. A jogok lehetnek tartósak, egész évre szólóak, vagy csak átmenetiek, mert történetesen valamilyen munkálathoz valaki többletjogosultságot kap – például a csoportokhoz ő rendeli hozzá a tanulókat a tanév előkészítésekor, ezért az oktatásszervezési modulban adatbeírási jogot kap. Később, mikor már végzett, ez a joga elszáll. Az admin nevű felhasználó az, aki ezeket a jogosultásgi paramétereket beállítja, minden felhasználó esetében. Mivel a tanulók és a szülők jogosultságai homogének, személyfüggetlenek, számukra a belépési fiók (név, jelszó, jog) könnyen, automatikusan elkészíthető, ezért egy gombnyomás után, egy előre generált gépi levélben elküldhető számukra a belépéshez szükséges adat. Az alkalmazottak jogosultásgai értelemszerűen inhomogének, ezért számukra kézzel történik ezen paraméterek beállítása és az információk megküldése. Az adminnak minden felhasználói ténykedés módjában áll, de ez nem jelenti azt, hogy mások nevében, tudta nélkül cselekedhet. Hiszen a jelszavakat nem ismeri. Ha történetesen változtat is az adatokon, a rendszer elkönyveli, megőrzi, hogy ki volt a változtató. Más jelszavát csak akkor ismerheti meg, ha az illető jelszavát megváltoztatja, de erről a felhasználó tudomást fog szerezni, hiszen ő maga nem tud majd belépni, az admin pedig nem tudja az eredeti jelszót visszaírni, mert azt nem is ismerte. 7. KOLLÉGIUM A kollégiumi tagság nyilvántartása egyszerű. Amennyiben diákunk is az illető, akkor eleve tároltak az adatai, csak egy pipával kell jelölni a kollégista mivoltát. Ezután a szobák valamelykéhez rendelhető, íg lehet tudni, hol lakik. Amennyiben nem diákunk a kollégista, hanem ún. külsős, akkor a szükséges adatait be kell gépeni, de az elektronikus naplóba nem kerül bejegyzésre, hiszen máshol tanul. 8. JÓ TUDNI... Az intézményben, egyezség alapján, az órák, jegyek, hiányzások, késések visszamenőleges beírására két hét áll rendelkezésre. Ez technikai lehetőség, nem feltétlenül a jogi határidőt jelenti. (A hiányzásokat nyolc napon belül kell igazolnia a tanulónak továbbra is.) Ezen időszak után már a tanár, osztályfőnök nem tud adatot bevinni, csak külön engedéllyel bíró jogosult e késedelből fakadó adathiány pótlására. Ez a kéthetes szakasz a félév közeledtével csökkenni fog, praktikus okokból a félév utolsó napján már csak egy nap lesz – a zárójegyek, és a félévhez tartozó egyéb bejegyzések utólagos megváltoztatására már nem lesz módja a kezelőnek. Minden ténykedést rögzít és tárol a rendszer. A sikeres és sikertelen belépéseket is, az adatmegtekintéseket, az adatbeviteleket, a módosításokat, a törléseket is, az IP-címeket is. Fontos, hogy jelszavainkat kellő körültekintéssel válasszuk meg, és rendszeresen változtassuk. El kell kerülni, hogy nevünkben más cselekedhessen. (Időnként kötelez is a rendszer a jelszóváltoztatásra.) rg